Ügyvéd, politikus. Balassagyarmaton született, 1883. február 22-én. Apja Brett Mór, az izraelita iskola nagyra becsült igazgatója volt.
Nevét 1899-ben magyarosította Somlóra. Érdekességként megemlítendő, hogy unokahúga, Huszár Árpádné szül. Somló Elza (1901-1944, ap: Friedmann Izrael an. Brett Franciska) is Somlóra változtatta a nevét.
A városi közélet ismert személyisége volt. 1911. szeptemberében a városi képviselőtestület az új városháza megépüléséig az elöljáróság hivatalainak ideiglenes elhelyezésére Dr. Somló József ügyvéd és neje Óváros téri épületét vásárolta meg 29.000 koronáért.
A politikai színtérre 1910-ben lépett, kezdetben tisztán szociáldemokrata programmal és meggyőződéssel, melyet a párt helyi elnökeként is képviselt. Különösen nagy hatással volt rá a német szociáldemokrácia kimagasló alakja, Ferdinand Lassalle munkássága, aki a kommunista Marx-szal és Engels-szel szemben az általános, titkos választójog megszerzése útján képzelte el a munkásosztály hatalmának növelését.
1918 novemberétől 1919 januárjáig a Balassagyarmati Nemzeti Tanács vezetője volt
A Nemzeti Tanács első intézkedései nagyrészt az átalakulás békés jellegének további megtartására, a közbiztonság erősítésére irányultak.
Dr. Somló József 1919 január 7-én történt lemondásáig töltötte be a Nemzeti Tanács elnöki posztját. A cseh csapatok január 15-én hajnalban szállták meg Balassagyarmatot, két héttel később azonban a város polgárai és a hozzájuk csatlakozott magyar katonai erők a városból a cseh hadsereget kiűzték. 1919 februárjában a "Civitas Fortissima" hőseinek temetésén Dr. Jeszenszky apátplébánossal Dr. Somló József mondott gyászbeszédet (mivel az elesettek közül többen a szociáldemokrata munkásgárda tagjai voltak).
.
A Tanácsköztársaság első időszakában a megyei direktórium tagja volt (Murár Lajos és Révész Gábor mellett) de a felsőbb utasításra elrendelt túszszedést nem látta indokoltnak a megyében, ezért fegyveresen távolították el posztjáról, 1919. május 4-én, jobboldali puccs kísérletében való részvétel gyanújával. A kommün bukása után izgatás vádjával ismét letartóztatták, de a balassagyarmati törvényszék vizsgálóbírója 1919. november 11-én a vizsgálati fogságát megszüntette, és azonnal szabadon bocsátotta. Tevékenysége miatt egy évre eltiltották az ügyvédi gyakorlattól. 1934-ben ismét városi képviselő-testületi póttag volt.
A 30-as években Herencsényben volt kisebb birtoka.
1944-ben deportálták, sorsa ismeretlen. Neve a munkaszolgálatban elpusztult áldozatok listáján szerepel. Felesége, Himler Sára (1887-1944), testvére, Brett Franciska (1876-1944) valamint leánya, Dr. Vogel Béláné szül. Somló Mária (1908-1944), orvos és 6 éves unokája, Vogel Éva (1938-44) is a Holocaust áldozatai lettek.
Forrás:
(Yechiel)