The rendering of religious, cultural and historical heritage into public property, the development of a Jewish collection and exhibition hall
TOP-7.1.1-16-H-ERFA-2020-00707
A balassagyarmati zsidó hitközség múltjáról
A zsidó Balassagyarmat (készítés alatt)
Balassagyarmat híres zsidó származású személyiségei
A Kertész István Alapítvány és a Balassagyarmati Zsidó Hitközség kéri mindazok segítségét, akik tevékenységünket támogatni kívánják, adományaikkal és személyi jövedelemadójuk 1%-ával rendelkezzenek hitközségünk és alapítványunk javára.
Deli Janka ("Jancsi", Jennie) szül. 1892. október 25.-én Deutsch Janka néven Balassagyarmaton, meghalt 1941. január 6.-án New Yorkban. Férjei: Harry Fox énekes-táncos 1914 - 1921 (elvált) Bernard Vinissky 1935 - 1940 (elvált).
Deli Rózsi (Rosie) szül. 1892. október 25.-én Deutsch Rózsi néven Balassagyarmaton, meghalt 1970. január 1-én New Yorkban. Férjei: Jean Schwartz 1913 - 1921 (elvált)
Mortimer Davis 1927 - 1931 (elvált), Irving Netcher 1932 - 1943 (elhunyt).
A Deutsch kereskedő család 1895-ben költözött Balassagyarmatról Budapestre, ekkor magyarosították családnevüket Deutschról Delire. 1905-ben vándoroltak ki Amerikába, és New Yorkban telepedtek le. A család két leánygyermeke Janka és Rózsi, későbbi színpadi nevükön Jancsi és Rózsi, tánciskolát végeztek, és már tizenöt évesen már mint hivatásos táncosok léptek fel. Kávéházakban kezdtek táncolni, hogy nagybátyjuk kártyaadósságait ki tudja a család fizetni. Számaikban azonos ruhába öltözve léptek fel, tökéletesen utánozva egymás táncmozdulatait, szellemes és látványos show-elemeket használva néhány év leforgása alatt igen sikeressé váltak.
Színpadon a "The Maid and the Millionaire" (A szobalány és a milliomos) című operettben debütáltak 1907-ben. Életkoruk miatt azonban New Yorkban még két évig nem lehetett fellépniük, ezért az "Orpheum" nevű utazó revühöz csatlakoztak, és 1909-ig a Közép-Nyugat számos városát bejárták, majd visszatértek New Yorkba, ahol a Keith-revühöz szerződtek, Broadway-darabokban, majd később némafilmekben is táncoltak.
1912-ben a Ziegfeld Follies-nál már későbbi nevükön szerepelnek, Dolly ikreknek nevezik őket. Janka 1914-ben férjhez ment Harry Fox táncos-énekeshez, aki ekkoriban menedzselte a lányokat. Az ő nevéhez fűződik a foxtrot nevű tánc kitalálása, melynek bemutatása, és interpretálásában a Dolly Sisters játszott fő szerepet. A tánc kapcsán a megjelenés, a hajviselet, a bubifrizura, a hosszú láncok és az egész foxtrot-image erősen kötődik a Dolly lányok akkori megjelenéséhez. Harry Fox a Dolly Sistersszel elénekli az "I'm Always Chasing the Rainbows" (Mindig csak délibábot kergetek) című, később örökzöld slágerré váló szerzeményét az 1918-as Broadway-musicalben.
Részlet a "The Dolly Sisters" c. filmből (1945), Betty Grable és John Payne, mint Jenny Dolly és Harry Fox.
1920-ban jönnek először vissza Európába, ahol hírük már jóval megelőzi fellépésüket.
A londoni Hippodrome-ban, az Albert de Courville's revü "Jigsaw" című műsorának sztárjaiként mutatkoznak be az angol közönségnek. 1920. szeptember 20-án Párizsban lépnek fel. Később a nagy hírű Charles B. Cochran londoni producer közvetítésével lépnek fel a "League of Notions" (1921) és a "Babes in the Wood" (1921/22) produkciókban, ugyancsak a brit fővárosban. Vissza-visszatérnek a Broadwayre, de egyre több időt töltenek Európában. Fellépéseik kapcsán mesés összegekről beszélnek a bulvárlapok. Eleinte a francia Riviérán, majd később Párizsban válnak ünnepelt sztárokká, az amerikai sikerek után az európai öreg kontinenst is meghódítva. Mind Amerikában, mind Európában a korszak ünnepelt csillagai, népszerűségük mindenen felül áll. Párizsban például a Casino de Paris legfelkapottabb sztárjai közé tartoznak.
A Peep at Babes of the Wood (1922) - a British Pathé archívumából
Hírnevükkel arányban elképesztő vagyont szereznek rövid idő leforgása alatt. Az első világháborút követő rendkívül ingatag világgazdasági helyzet miatt a fellépti díjaikat rendre gyémántokra, ékszeres szelencékre váltják át, melyeket egy kisebb kézitáskában visznek magukkal, egyebek mellett a Föld akkor negyedik legnagyobb csiszolt gyémántját, egy hetvenkét karátos brillkövet... Vagyonukból rendszeresen jelentős összegeket áldoztak jótékonysági célokra, például magyarországi árvaházak javára illetve Franciaországban, ahol egyebek mellett több mint kétmillió frankot adományoztak a párizsi színészek alapjának is.
"Hogy beszélem magyarul? - Nekem accent-om van? Borzasztó! Azt hittem eddig, hogy tudok magyarul. Mert beszélek ugyan egy pár nyelvet, angolt, franciát, németet, de az angolok azt mondják, hogy úgy beszélek, mint egy francia, a franciák azt, hogy mint egy német és a németek, hogy egy angol. Hát akkor én sehogyan sem tudok beszélni! Hát ez borzasztó!" - dohog Dolly Janka. Máskor szülővárosát keresi egy földgömbön, és nem találja... "Tunod, vettem Periszban egy földkerekséget és nézelköztem rajta Balassadzsarmat. Borzasztó, hogy nem megtaláltam és akkor egész éjjel sírtam, tunod?" - meséli szülővárosa kapcsán Janka. 1923-ban járnak sok év után először itthon, később több ízben hazalátogatnak, néhány nap erejéig. Janka 1930-ban a Gyermekvédő Liga menhelyén örökbe fogad egy ötesztendős kisleányt, akit nevére is vesz Dolly Klárikaként, majd a kislány játszópajtását, Pötyit ugyanebből az intézetből. A gyermekek későbbi sorsa nem ismeretes.
1928-ban, sikereik csúcsán, váratlanul visszavonulnak a pályától, többé mint Dolly Sisters nem lépnek színpadra. Korukra hivatkoznak, és hogy belefáradtak a show businessbe. Visszavonulásukat követően Rózsi férjhez megy egy ismert kanadai dohánygyáros fiához, Mortimer Davishez. A titokban kötött házasság ténye egy esztendő múlva kerül napvilágra. Végül négy év múlva, Mortimer családjának nyomására kimondják a válást. Közben élik az európai milliomosok sokak által irigyelt társadalmi életét. Életük a kaszinók, hotelek, előkelő dámák, nemes urak, gyárosok, bonvivánok, és életművészek közegében mozog.
Janka (Jancsi) egy rövid ideig a párizsi Champs-Élysées-n luxus-divatszalont működtet. 1928-ban megveszi a "varrógépes" Singertől a Fontainebleau-ben lévő ún. Singer Kastélyt, ahol egyfajta állandó lingerie-szalont rendez be. Később tánciskolát létesít fiatal tehetségek támogatására. 1933 tavaszán a francia Riviéra sziklái között autózva Max Constant francia pilóta és filmsztárral súlyos balesetet szenved. Több fájdalmas és sikertelen plasztikai műtétjéből sem lelkileg, sem fizikailag nem tud felépülni. Férjhez megy Bernard Vinisskyhez, és Los Angelesbe költözik, de házassága boldogtalan, és válással végződik. 1940-től egyedül él, majd súlyos depressziós állapotában, 1941-ben 49 évesen öngyilkosságot követ el.
Rózsi 1932-től új és gazdag férjével, Irving Netcherrel él Chicagóban, annak 1943-ban bekövetkező haláláig, majd elzárkózik a világ elől, magányossá lesz. 1970 szilveszter hajnalán, 78 éves korában halt meg szívinfarktusban.
Itthon 1928-ban születik meg az első operett életükről, Békeffy-Lajtai "Piros rózsa" című operettje, melyet a Király Színházban mutattak be, nagy sikerrel. A budapesti bemutatóval egyidőben Berlinben a nagyszerű magyar táncospár életútjáról egy német operett is készült, zeneszerzője Ralph Benatzky, a darabot majd egy hónap eltolódással mutatták be Berlinben, a Grosse Schauspielhausban.
Élettörténetükről több film is készült. A róluk készült alkotások csúcsát az 1945-ben készült, az Irving Cummings rendezte "The Dolly Sisters" című, 1947-ben a legjobb filmzene kategóriájában Oscar-díjra is felterjesztett film jelenti.
1964-ben a Fülöp-szigeteken forgatnak filmet róluk, regényes életükről filippi nyelven, Bella Flores és Susan Roces főszereplésével.
Filmjeik:
Műveik:
Főbb színpadi fellépéseik:
Night klubbok:
Színházi fellépések helyszínei:
Színpadi fellépések helyszínei:
Források:
Deli Rózsi Deli Janka
- Confetta fotóalbuma(Yechiel)
Vissza a híres személyiségek oldalra
English
Magyar