The rendering of religious, cultural and historical heritage into public property, the development of a Jewish collection and exhibition hall

Nagy Imre kiállítása és Demjén Ferenc estje a Megyeházán

Az életigenlő Demjén Ferenc

Szabó Andrea cikke a Nógrád Megyei Hírlap 2010. május 11-i számában jelent meg, Kovalcsik István felvételeivel.

 

A cikket a Balassagyarmatért Baráti Kör Honlapjáról vettük át.

Kovalcsik István további, az esten készült felvételei a Fényképalbumokban tekinthetők meg.

 

Május első vasárnapján ismét lélekmelengető kulturális eseményre invitálta a város és az Ipoly mente lakóit Majdán Béla várostörténész, a Kertész István Alapítvány titkára, aki nem mindennapi embereket, művészeket "csábít" az Ipoly menti kisvárosba jótékonysági céllal - immár sokadik alkalommal.

Markó Iván Magyar Fesztivál Balettje, Bródy János, a Mini Mikroszkóp Színpad, Presser Gábor és a Budapest Klezmer Band után ezúttal Demjén Ferenc, közkeletű nevén "Rózsi" következett a sorban. A zsidó kultúrához kötődő művészek föllépés sorozatukkal a helyi Kertész István Alapítvány 1992 óta végzett immáron országosan, sőt nemzetközileg is ismertté vált kulturális örökségvédő tevékenységét támogatják.

Már kora este, félévente megszokottá váló módon, újólag özönlött a nép a volt vármegyeháza dísztermébe, melynek előcsarnokában elsőként Nagy Imre gimnáziumi tanár, a Balassi Bálint Gimnázium nyugalmazott pedagógusa, a város díszpolgára természetfotóiból nyílt kiállítás. A szervezők balassagyarmati lakosok szobáinak, irodáinak faláról kérték kölcsön a rendhagyó, egynapos tárlatra a szebbnél szebb bekeretezett fotókat, a tanár úr természetjáró szenvedélyének gyümölcseit.

 

    

 

Kanyó András művésztanár és tanítványai fuvolajátékát követően az egykori kolléga, négy évtizeden át tanártárs, Kovács Ferenc ajánlotta a nagyszámú közönség figyelmébe az Ipoly-völgyi kirándulásokat megörökítő képeket, melyek az Ipolyt mint örök ihletforrást ábrázolják. A fotók az égerlápon, az Ipoly mellékpatakjainak völgyében, az Ipolyvece és Őrhalom közötti szakaszon készültek, s e varázslatos táj növényeit, élővilágát mutatják be.

 

 

 

A Kertész István Alapítvány és a helyi zsidó hitközség által rendezett est további részében Demjén Ferencé lett a főszerep. A több száz közismert dal szerzője, számos hazai és nemzetközi zenei fesztivál díjnyertese fontosnak tartotta megemlíteni, hogy a szerelem hónapjában, májusban érkezett a városba. Az általa elénekelt dalok többsége - Repülünk, Féktelen éj, Hogyan tudnék élni nélküled ?, Szerelemvonat - is az életigenlést sugározták. A hosszan tartó vastapsok, s a közönség spontán dalra fakadása is jelezte: Presser Gábor zenéjéhez hasonlóan "Rózsi nótái" is generációkat kötnek össze, dallamait az apák átörökítették fiaikra. A "Sajtból van a hold"-nál már tetőfokára hágott a hangulat, de a valódi elmélyülést a Honfoglalás című film címadó dala adta meg: "Ha nincs hely, ahol élj, indulj hazafelé."

 Természetesen ráadást is követeltek a jelenlévők. Demjén A szabadság vándorai című örökérvényű számmal búcsúzott, sok boldog évet kívánva Balassagyarmatnak.

- Visszafiatalodtunk pár percre - köszönt el a híres vendégtől Majdán Béla, majd Deák György balassagyarmati zenész ült a zongorához, hogy a város és a jelenlévők nevében néhány klasszikus nagy 70-es évekbeli Demjén Ferenc szerzemény fölidézésével - Mindig ugyanúgy, Darabokra törted a szívem, Úgy szeretném - megköszönje a felejthetetlen koncertet.

 

      

 

Mivel az egész est - akár a természetfotókon látható sok-sok vadvirág, akár Demjén Ferenc műsora - a tavaszt, a megújulást idézte, a közönség stílusosan és mintegy hálája jeléül, viszonzásként a "Jöjj vissza vándor"-t énekelte el, szinte könnyekig meghatva a zenészt azzal, mennyire beleivódtak dalai a magyar zenei kultúrába, a magyar emberek lelkületébe.

Vissza a rendezvények oldalra