Tájékoztatás a Kertész István Alapítvány tevékenységéről kezdetektől napjainkig

(Az elpusztított mintegy kétezer balassagyarmati zsidó polgár  „Mártíremlékműve” a helyi temetőben, - megjegyzés: ha minden  gyarmati áldozat nevét emlékműre szeretnék vésetni akkor kb. négyszer ekkora emlékmű megépítésére lenne szükség - Fotó: Reiter László 2000)

A Kertész István Alapítvány - 1992. évtől - folyamatosan végzett állandó tevékenységének általános jellemzése:

A magyar kulturális örökség az egyetemes emberi kultúrában is előkelő helyen számon tartott érték. Ez a nemzetközi jelentőségű, sokszínű művelődéstörténeti hagyaték a magyarság erős asszimilációs és integrációs képességéből, továbbá - többek között - a sokféle népek, nemzetek különféle kultúráival történő permanens együttéléséből, történelmi egymásra hatásából is eredeztethető. A magyar kulturális örökséggel évszázadok óta szimbiózisban élő főbb kulturális szegmensek (pl. nyugati kereszténység, szlávság  stb.) egyike a több ezer éves zsidó kultúra.

Magyarország egyik legrégebbi - a török előtti időkig visszanyúló - és egyik legjelentősebb vidéki zsidó művelődéstörténeti öröksége Balassagyarmaton volt található, a XX. század közepéig. (Forrás: az Újvári-féle "Magyar Zsidó Lexikon” 1920-as évekbeli kiadása)

(A balassagyarmati zsinagóga, amely Közép-Európa egyik legnagyobb ortodox zsinagógája volt, közel 4000 fős befogadóképességgel, mintegy öt emelet magasságban,
1944 december 9-éig állt a mai piac helyén.
Lásd a zsinagóga építéstörténetét a Tanulmányok linken:
„A szerencsétlen csillagzatú ügy” címmel)

 (Deutsch Áron Dávid /szül: 1812 Raudnitz - + 1878 Balassagyarmat/ balassagyarmati, nemzetközi hírű főrabbijának síremléke a temetőben, Fotó: Kovalcsik István, 2003.)

A II. világháborús pusztítás utáni évektől napjainkig fennmaradt helyi emlékei azonban immáron csak töredékesek és torzók, de még így is nemzeti és egyetemes értékeket - egyaránt - képviselnek. Különösen igaz ez a több száz éves balassagyarmati ortodox zsidó temetőre, amely kegyeleti helyet a rendszerváltás után elsőként nyilvánítottak országosan védett műemlékké (1993-ban) a magyarországi zsidó temetők közül.

(Egy „kohen” és egy „levita” sírkő a mintegy 3400 sírkő közül. Fotó: Kovalcsik István, 2005.)

Többek között ennek a jelentős - mintegy 5 kataszteri holdon elterülő - művelődéstörténeti értéknek az ápolása érdekében alakult meg 1992-ben a Kertész István Alapítvány, melyet - immáron élő vallási hitközösség hiányában - egy helyi, balassagyarmati civil személy (Kertész István) hozott létre saját elhatározásból és kizárólag saját anyagi erőforrásból. (Lásd a Tanulmányok linken a Holocaust hatása és utóélete Balassagyarmaton című írást.)

Az első kuratórium tagjai voltak: Róth József z'l, balassagyarmati hitközségi elnök, a balassagyarmati születésű Bakos Lajos z'l a Zsidó Világkongresszus Kelet-Európai Irodájának alelnöke , Dr Németh György polgármester, Majdán Béla történész. (Utóbbi 1992 óta folyamatosan, napjainkig a kuratórium titkára. Végzettsége: ELTE BTK, középiskolai történelem tanár, egyetemi diplomás közművelődési szakember, továbbá az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetemen végzett zsidó művelődéstörténész, aki 2000-ig társadalmi munkában, 2000 és 2002 között részfoglalkozásúként, 2002-től főállásban látja el a kuratóriumi titkári és a Kiállítóterem vezetői munkát. Ugyancsak 2002-től nyugdíjas részfoglalkozású munkatárs is segíti az egyre bővülő feladatok elvégzését.)

Az Alapítvány - nem vallási, hanem kulturális örökségvédelmi céllal működő - nonprofit szervezet, tulajdonosa a kuratórium, melynek tagjai között található a város mindenkori polgármestere (korábban Dr. Németh György, Juhász Péter, Lombos István) jelenleg Medvácz Lajos.

(Dr. Németh György polgármester, Bakos Lajos , a ZSVK Kelet-európai alelnöke, Beer Iván, a Magyarországi Holocaust Emlékbizottság elnöke és Réti János ezredes, Göncz Árpád köztársasági elnök személyes megbízottja és Róth József z"l hitközségi elnök a Holocaust 50. évfordulóján, 1994-ben.  Magyarországon elsőként nyilvánítanak zsidó temetőt műemlékké. Fotó: Reiter László)

Az Alapítvány mintegy 2,5 millió Forint értékben újította fel a Chevra Kadisa ("Szentegylet", temetkezési egylet)  Hunyadi utcai, 1913-ban épült épületet, melybe 2000-ben került megnyitásra az Ipoly-menti Zsidó Gyűjtemény és Kiállítóterem. (Fotó Reiter László, 1997.)

Keller László z'l, a Zsidó Világkongresszus Kelet-európai Irodájának vezetője (tolószékben) és Zoltai Gusztáv (Budapest) a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének ügyvezető igazgatója Juhász Péter polgármesterrel közösen, 2000-ben fölavatják az Ipoly-menti Zsidó Gyűjtemény és Kiállítóterem intézményét, melyről az MTV 1 és MTV 2 is beszámolót készített és sugárzott kulturális magazin műsorában, Matúz Gábor szerkesztésében, Fotó: Reiter László, 2000.

(Az Magyar Televízió stábja, Róth József hitközségi elnök, Matúz Gábor szerkesztő, Majdán Béla, a kiállítás kivitelezője a 2000. évi intézményátadás utáni felvétel idején)

Kiállítási részlet: előtérben a bimán (tóra-olvasó asztalon) - fekvő Tóra (Mózes öt könyve,  pergamentekercsre írva) - , háttérben a frigyszekrény (Fotó: Kovalcsik István, 2000)

Az Alapítvány kulturális örökségvédő tevékenységének főbb elemei:
Az országosan védett műemlék temető folyamatos védelme, gondozása, a mintegy 3400 sírkő tudományos (egyenkénti) fotó- és sírkőszöveg dokumentációjának elkészítése, közkinccsé tétele, történeti dokumentumgyűjtés, állandó múzeumi gyűjtemény- és kiállító terem létrehozása-, folyamatos működtetése, publikálás és könyvkiadás, társadalmi gyűlöletkeltéssel szembeni prevenció, pedagógiai és andragógiai, ifjúsági és felnőtt tudományos ismeretterjesztő tevékenység végzése, turisztikai szolgáltatások, őrző-védő és vagyongazdálkodási, adminisztrációs és könyvelési, pályázatírási feladatok ellátása...

Az Alapítvány és a helyi Hitközség vezetése folyamatosan, évről-évre mindent megtesz a nemzetközi hírű és látogatottságú országosan védett műemlékké nyilvánított ortodox temető környezetének igényes fenntartásáért.

A Kertész István Alapítvány tevékenységéhez fűződő főbb konkrétuma:

A műemlék temetőhöz kapcsolódóan:

- az ortodox temetőben 2009-ben két alkalommal is szélsőséges, vandál rongálók által okozott károkat kellett felmérni, az ügyet dokumentálni.  A helyreállítási munkák (amelyhez jelentős segítséget kaptunk Balassagyarmat Városától, a MAZSIHISZ-től, valamint  magánszemélyektől ) 2010-ben megtörténtek.  Ezzel párhuzamosan az Alapítvány szellemiségének és korábbi gyakorlatának megfelelően saját eszközeivel a gyűlöletkeltés ellen helyi aktuális ismeretterjesztő tevékenységet is folytatott a helyi, a regionális és az országos médiában.

Sem a nyilas(!), sem a kommunista időkben egyetlenegyszer sem történt sírkőrongálás a balassagyarmati zsidó temetőben. A rendszerváltás óta immáron ötödik alkalommal került sor kisebb-nagyobb rongálásra, kegyeletsértésre. Legutoljára 2009-ben két alkalommal is. (A tucatnyi megrongált sír közül 3 látható. Az egyik Ehrenfeld Saulé – a világhírű párizsi Folies Bergere művészeti igazgatójának Michel Gyarmathynak az édesapjáé, a másik egy régi XIX század eleji sírkő /volt!/. - Rendőrségi fotó - )

- számítógépes adatbázison alapulva a véglegesítés, lezárás utolsó fázisához érkezett a balassagyarmati zsidó temetőben található elhunytak (mintegy 3400 személy) egyenkénti - parcella, szelvény és sorszám szerinti – sírkő névkataszterének rendszere ill. annak kinyomtatható változata, amely országosan is ritkaságszámba menő, ilyen léptékű és ilyen jellegű temetőnél.

- ebben az esztendőben is hazai és külföldi egyének, csoportok számára egész évben (tetszés szerinti, gyakorta munkaidőn túli órákban és ünnepnapokon is) temetői sírkő- ill. vallás- és kultúrtörténeti tárlatvezetéseket tartottunk.

- itt említjük meg, hogy a város általános iskolásai közül közel félezer tanuló számára ismeretterjesztő „rendhagyó történelemórák” megtartására került sor a „kereszténység idősebb testvérének” (II. János Pál) kegyeleti helyein: a Hunyadi utcai zsidó imaházban, valamint az ortodox temetőben. Itt a város és környékének ifjúsága a zsidó hagyományokkal, szokásokkal és a Vészkorszakkal kapcsolatos ismeretekkel gazdagíthatta tudását.  Balassagyarmaton 2002 óta minden esztendőben tartunk Holocaust oktatást.  Több ezerre tehető azon általános és középiskolások száma, akik az  Alapítvány által szervezett és lebonyolított zsidóságtörténeti, ill. holocaust „rendhagyó interaktív történelem órán” vettek részt, többségükben a Hunyadi utcai imaházban.

Marosi Jánosné tanárnő és a Dózsa György Úti Tagiskola egy osztálya a rendhagyó történelemórák egyikén (Fotó: Reiter László, 2002.)

- Részt veszünk a Hitközség által az elhurcoltak emlékére minden év júniusában a temetőben megrendezésre kerülő városi Mártírmegemlékezésen.

Az Alapítvány által 2000-ben létrehozott Ipoly-menti Zsidó Gyűjtemény és Kiállítóteremhez kapcsolódóan:

- folyamatosan fogadjuk a hazai és a külföldi látogatókat a világ minden tájáról.  A Kiállítóterem Balassagyarmat egyik leglátogatottabb idegenforgalmi látnivalójává nőtte ki magát az elmúlt években.

- a muzeális gyűjtemény számos fotóval, dokumentummal gyarapodott az évek folyamán. Külön említést érdemel az izraeli, cfati Magyar Nyelvterületről Származó Zsidóság Emlékmúzeumával kapcsolatos levelezés és kölcsönös fotódokumentum átadás, valamint a budapesti Holocaust Dokumentációs Központnak történő helyi fotódokumentációk egy részének átadása.

- 2009-ben a helyi Hitközséggel és az Élet Menete Alapítvánnyal közös szervezésben ún. „Vagonkiállítás” (országos vándorkiállítás) balassagyarmati bemutatására került sor. Az országot járó időszaki kiállítás a magyarországi holocaustnak állított emléket és rendhagyó módon mintegy „házhoz szállította” a történeti ismereteket abban az időben, napjainkban, amikor immáron számosan tagadják egyáltalán a zsidóság elhurcolásának tényét. A Kertész István Alapítvány szervezésében a helyi négy általános és három középiskola szinte valamennyi tanulója, mintegy kétezer diák tekintette meg a kiállítást. (Megj.: A kiállítás rendezőinek nyilvántartása szerint Balassagyarmaton volt az országban az egyik leglátogatottabb az esemény, melynek megnyitóján – az Kertész István Alapítvány szervezésének jóvoltából - a város vezetése és a helyi keresztény történelmi egyházfők is a gyűlöletkeltés ellen emelték föl szavukat!

Verő Tamás rabbi (Budapest)

Stella Leontin római katolikus kanonok (Balassagyarmat)

Molnár Zsigmond református lelkész (Balassagyarmat) (Fotó: Dékány Gábor, 2009.)

- Napirenden van a kiállítóterem egy újabb teremmel való bővítése, melynek a kivitelezési munkálatait megkezdtük, reméljük kellő támogatást kapunk terveink megvalósításához.

- számos - többségében külföldön vagy Budapesten élő - túlélő dokumentumai átadásáért cserébe levéltári és anyakönyvi hivatali családtörténeti kutatások végzésére kérte az Alapítványt

- Az Alapítvány tevékenysége, a műemlék temető, az Ipoly menti Zsidó Gyűjtemény és Kiállítóterem kapcsolatrendszere, látogatottsága nem csak belföldi, hanem nemzetközi, amely napjainkban föltételezi a hazai és nemzetközi elérhetőséget, internetes információ áramlást és elektronikus kommunikációfejlesztést. Ennek tudatában a MAZSIHISZ 2009. évi  internetes honlapok megvalósítására kiírt pályázatán elnyert támogatás segítségével a Hitközség és az Alapítvány 2010-ben önálló honlapot készít és folyamatosan működteti azt.

- Ezzel párhuzamosan ugyancsak a 2010-es esztendőben a már meglévő sírkőnyilvántartás alapján kijelölésre kerültek a temetői parcellák és szelvények, elkészült a temetői sírkőkataszterre alapozott temetői sírkőtérkép és egy közhasználatú névsorfüzet, amely előképe a a nemzetközi hírű temetőről készítendő igényes tudományos dokumentációs kötetnek - elképzeléseink szerint reprezentatív könyvnek – melynek kiadási előkészítése folyamatban van. Várhatóan 2011-es megjelentetése érdekében már fölvettük a kapcsolatot az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem rektorával.

Az elmúlt évtizedben az Alapítvány egyre bővülő kapcsolatrendszert épített ki, melyet az új támogatási időszakban is folyamatosan ápolni, lehetőségekhez mérten bővíteni szeretne. Egy évtizede állandó és folyamatos a munkakapcsolat a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségével és Balassagyarmat Város Önkormányzatával. Immáron hatodik esztendeje a Nemzeti Civil Alap is anyagi támogatást nyújt az a Kertész István Alapítványnak.- sikeres állami pályázati lehetőség útján.

Az Alapítvány civil tevékenységét segítő vagy annak szolgáltatásait igénybe vevő ill. azzal együttmunkálkodó szervezetek közül a legjelentősebbek voltak: a cfati Magyar Nyelvterületről Származó Zsidók Emlékmúzeuma, az Élet Menete Alapítvány, a Holocaust Dokumentációs Központ, balassagyarmati és környéki általános és középiskolák, balassagyarmati keresztény egyházak, balassagyarmati Városüzemeltetési Kft., Foglalkoztatási Kht., városi, megyei és országos médiák (pl. Városi TV, Nógrád megyei Hírlap, Új Élet stb.), Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem, Országos Zsidó Múzeum , Magyar Zsidó Levéltár, Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány, Nógrád megyei Levéltár, Országos Levéltár, Városi Rendőrkapitányság, szécsényi tourinform iroda... stb.

Az alapítás óta eltelt 18 év működés, fejlődés eredményeként a Kertész István Alapítvány civil szervezete tevékenységi köre - az eredeti célkitűzésekből kibontva - tovább fejlődve, gazdagodva újabb elemekkel bővült: napjainkban már a sajátos történeti érték eredeti környezetében történő interaktív bemutatását, nevelő ill. tudatformáló hatásának hasznosítását, az egész Ipoly mente zsidó művelődéstörténeti örökségének a dokumentálását, továbbá az észak-magyarországi idegenforgalomi kínálatának gazdagítását is végzi.

(Itt említjük meg, hogy az Alapítvány tevékenységét immáron közel egy évtizede ez a munkatársi létszám vállalja föl és végzi állandó színvonalon. Megjegyzés: A főállású munkatárs tevékenysége elismeréseként 2006. évben Balassagyarmat önkormányzatától Pro Urbe díjat, a Kulturális Örökség Minisztériumának miniszterétől Forster Gyula emlékérmet vehetett át, a kulturális örökség területén kifejtett munkásságáért. )

Az Alapítvány célja - a helyi Hitközséggel karöltve - Balassagyarmat környéki magyarországi és szlovákiai falvak elhagyatott zsidó temetőinek feltérképezése, azok lehetőség szerinti rendbehozatala.  Részletek a berceli, a diósjenői és a szügyi zsidó temetők dokumentációiból. (Fotó: Dékány Gábor, 2008)

A Kertész István Alapítvány tevékenységének hasznosulása, a szervezet aktivitása és hatása egyre inkább fölértékelődik egy magyarországi (szlovák) határ menti kisváros és térsége jelenkori életében, tekintettel a rasszizmus előretörésének, a tolerancia hiánya fokozódásának idején. Az Alapítvány által őrzött kulturális örökség és az abból sugárzó történelmi példa, értékrend és szemlélet jelentős mértékben hozzájárulhat a helyi civil társadalom értékrendjének, szemléletének pluralizmusához, normális mederben tartásához, a gyűlöletkeltés elburjánzása prevenciójához. Az Alapítvány tudatosan és folyamatosan végzi és nyíltan fölvállalja ezt a tevékenységet, amely már évek óta messze meghaladta városunk határait. (Lásd. az izraeli Yad Vashem Intézet-, a Cfati Múzeum-, az USA magyarországi Nagykövetségéről írt elismerő, köszönő leveleket, a kiállítás vendégkönyvének beírásait, a Magyar Televízió 1-es, 2-es csatornájának és a Duna TV-nek a balassagyarmati zsidó örökségről szóló korábbi rövidfilmjeit, számtalan sajtócikket... stb.

A Kertész István Alapítvány azon ritka civil szervezetek egyike, amely immáron tíz esztendeje úgy működtet egy nemzetközi hírű közgyűjteményt és „mini múzeumot”, hogy közben nem pusztán Balassagyarmat város jó hírét öregbíti, hanem értékteremtő és hiánypótló kulturális tevékenységet végez.  Jótékonysági Estjeinken, országos és nemzetközi hírű művészek lépnek föl Balassagyarmaton. Mint pl. városunk szülötte Markó Iván művészeti vezetésével a Magyar Fesztivál Balett - két alkalommal is - , Bródy János, a Mini Mikroszkóp Színpad a magyar kabarét 100 évvel azelőtt megalapító ugyancsak balassagyarmati születésű Kondor Ernő tiszteletére, Presser Gábor, a Budapest Klezmer Band. Utóbbi rendezvény keretében megemlékeztünk Jánossy Ferenc festőművészre is és ezen a napon, 2008.11.11-én megalakult a Kertész István Alapítvány Baráti Köre is, melynek révén újabb támogatókkal bővült az Alapítvány munkáját segítők köre. (Lásd az Kertész István Alapítvány Baráti Köre linket.)

A Kertész István Alapítvány meghívását elfogadva a balassagyarmati születésű Markó Iván vezette Magyar Fesztivál Balett két alkalommal is föllépett a vármegyeháza dísztermében.

Bródy János Balassagyarmaton, nagysikerű előadása után Jagyutt Péter cukrászmester tortáját veszi át. (Fotó: Kiss Nelly, 2007.)

A Mini Mikroszkóp Színpad (Beregi-Sas-Böröczki trió) a magyar kabaré alapító, balassagyarmati születésű Kondor Ernő tiszteletére rendezett, „100 éves a magyar kabaré” című rendezvényen a balassagyarmati Madách Filmszínház színpadán (Fotó: Dékány Gábor, 2007.)

A 60 éves Presser Gábor föllépése után saját dalaival történő köszöntése (Kamarás Sándor,
Csábi István, Sinágel József) a vármegyeháza nagytermében Balassagyarmaton
(Fotó: Pénzes Géza, 2008. június)

A Budapest Klezmer Band föllépése a balassagyarmati vármegyeháza dísztermében
(Fotó: Kiss Nelly 2008. 11.11.)

A Kertész István Alapítvány ezúton is köszönetet mond Balassagyarmat város Önkormányzata Képviselőtestületének, a MAZSIHISZ-nek és minden  támogatónak, hogy 1992 óta folyamatosan figyelemmel kíséri és segíti a nagymultú és nemzetközi hírű zsidó örökség őrzését, ápolását, amely az elmúlt 18 esztendő alatt tovább öregbítette a város hírnevét.

Tisztelettel: